Vélemény és köszönet

Nemrég írta egy diáklány nekem. Ő célközönség, én meg boldog.
Nagyon-nagyon köszönöm!
És mindenkinek, aki veszi a fáradtságot és ír nekem.
Minden egyes apró vagy hosszú üzenet, apró vagy kiterjedt gondolat, dicséret vagy kritika ÖRÖM!

Azért az iskolai büntetést ne kockáztassátok!
És egyetek! 😀

“Szia Eszter!
Igazából alig vártam ezt a pillanatot már tegnap este óta, mindössze abból az okból kifolyólag, hogy tegnap reggel a suliban még az első órában elkezdtem olvasni a könyvedet, amit a nap folyamán, az órák alatt, majd délután 4 órától fogva este 8-ig ki is olvastam. Mindössze egy fél nap alatt…elképesztően nagy hatással volt rám már az első pillanattól fogva, ezt bizonyítja, hogy még ebédelni is elfelejtettem az olvasás ideje alatt. 🙂 Nem bírtam letenni még a tanáraim utasítására sem, sőt miután lebuktam azzal, hogy a pad alatt a figyelmeztetés után is olvasok, ezért még jó pár trükköt be kellett vetnem, hogy semmiképp ne tudjanak megakadályozni ebben. Aztán eljött a délután, amikor végre nyugodtan élhettem át Liával megannyi kalandot, kudarcot, szomorú pillanatot, örömteli perceket, és be kell vallanom egyik percben az örömtől, a másikban pedig a szomorúságtól, majd az idegességtől gördültek végig az arcomon a könnycseppek. Bár nem vagyok szakértő, és sosem véleményeztem még könyveket, regényeket, és úgy alapból semmit sem, pláne nem az személyesen az írónak, de szeretnék pár gondolatot megosztani veled, amik a könyv olvasása alatt felmerültek bennem. Először is a hitelesség 10/10! Nagyon nagyon profin sikerült leképezni a mai fiatalok viselkedését, személyiségét, mindennapi problémáit stb. Néha-néha a chat beszélgetések megmosolyogtattak és talán egy-két helyen éreztem azt, hogy egy kicsit erőltetett, de nagyon jó ötlet volt és még élvezhetőbbé, izgalmasabbá tették ezek a privát beszélgetések a történetet. A karakterek szintén nagyon jól kidolgozottak, pontosan azokat az érzelmeket váltották ki belőlem, amelyeket hivatottak voltak kiváltani, akár pozitív, akár negatív értelemben. A főszereplőben pedig megtaláltam önmagam…talán ezért is volt ekkora hatással rám ez a történet és ezért szorongattam még ma is a kezemben, és ezért olvastam újra a kedvenc részeimet. Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvashattam ezt a könyvet, és köszönöm, hogy rámutattál jópár dologra az olvasása alatt, köszönöm, hogy a kétségek között hagytál, majd megkaptam a várva várt feloldást, és köszönöm, hogy átélhettem a katarzis élményét, és végül, de nem utolsó sorban, köszönöm, hogy miután elolvastam az utolsó szót, akkor sem tudtam becsukni a könyvet…”

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s