Seiltanz – sneack peek 2.0

Übersetzung: Monika Veit

  1. Eintrag 

Hab das Wochenende überlebt. Erik hat nur drei blöde Bemerkungen gemacht, das ist doch schon mal was.

Wieder Schule.

Ich bin draufgekommen, dass ich auch mit meinem Smartphone bloggen kann. Ich sitze neben dem Fenster, geh hinter dem Vorhang in Deckung, so bemerken sie mich gar nicht. Außer die Ungarischlehrerin. Sie ist anstrengend, die Frau. Egal.

In der Früh war es schrecklich schwer aufzustehen, hab minutenlang die Rollo und das Lampenlicht, das durchblinzelt, angestarrt, und dann, im Bad, die Ringe unter meinen Augen. Geübt, mit Kartoffelscheiben auf den Augen, hab ich mit einem Strohhalm den Milchkaffee geschlürft, mit einem Strohhalm! Wenigstens musste ich nicht meinem Vater zuschauen, wie er so am Tisch saß, genau, wie jeden anderen Morgen auch. Zehn Minuten vor sechs startet er. Dann geh ich ins Bad, aber heute kann ich mir ewig viel Make-up ins Gesicht schmieren, die fetten schwarzen Ringe bleiben trotzdem. Die Party am Wochenende, und das Kotzen. Na, egal, ein bisschen geschminkt, hab schnell meine Haare zu einem französischen Zopf geflochten.

Eigentlich kann ich mich freuen, dass sie endlich länger geworden sind, dass es meine Mutter nicht interessiert, und ich nicht die extrem peinlichen kurzen Haare hab, nur weil es sie nicht geschert hat, sie in der Früh, vor der Schule zu kämmen. Inzwischen frisier ich sie selbst. Physik hab ich dann im Bus reingestrebert, sogar die Deutschaufgabe hab ich dort gemacht, weil ich sie natürlich zu Hause vergessen hab. Wofür vierzig Minuten nicht alles gut sind! Egal, Czompo interessiert es eh nicht, Hauptsache wir kopieren die Konjugationstabellen mit schön bunten Endungen ins Heft.

Die Französischaufgabe hab ich natürlich schon gemacht. Uuuuuuuuund dann kam auch schon unser liebster Dani:

– Lia, sag, dass du die Aufgabe hast! Rette mich! – Lächelnd gab ich ihm das Heft, aber wieder einmal konnte ich keinen Mucks von mir geben. – Oh, my darling, you saved me!

Er hat zu pfeifen begonnen, ja klar, er ist Musiker, und ich bin natürlich einfach dämlich dagestanden, dann hab ich die Brille auf meine Nase geschoben (gegen die Augenringe ist sie besser als die Kontaktlinsen, die ich eigentlich lieber mag). Ich wollt mich grad schon hinsetzen, als Kátya gekommen ist und ihn leicht angemault hat:

– Mon ami, en français, sil-tu-plaît!

– Oui, oui, tu est raison.

– Danke, Lia! Merci bien! – Und damit hat er das Heft nach hinten geworfen und mich schön getroffen. Ich zuckte zusammen.

– Wenn du so ein Vollkoffer bist, weißt eh wann ich dir das nächste Mal was borg!

– OMG! Sorry!

– Khrm…en…

– Français… ich weiß, ich weiß… Merci bien, Cecily!

– You’re welcome – grinste ich zurück.

Bescheuerter Grinser, Bescheuerter Grinser, Idiot, Vollidiot. Ich. Der. Idiot.

Ich hab versucht an Erik zu denken, aber es ging nicht.

Egal, jetzt sitz ich hier in Geschichte, Jimmy erklärt irgendwas, aber Kriszta schreibt ordentlich mit, ich werd‘s mir dann von ihr ausborgen.

POSTED BY ADMIN POSTED ON 10:58 10.09.2015

Reklámok

Faggató -Umfrage

A Írócimborák blogon kérdezték körbe a cimbiket, így engem is. A képeket felteszem ide nagyban is. A válaszokat pedig a Cimbi blogon.

Die Autorenkumpels machten unter uns eine Umfrage.
– Was siehst du?
– Was hörst du?
– Was liest du?
Als geborene Gauklerin gab ich natürlich darauf wortwörtlich verstandenen Antworten.

So, da kommen die Bilder zur Antwort, und das Gespräch (ungarisch) findet ihr da.

img_6483

Barcelona, Spain, 2016

img_6461

Barcelona, Spain, 2016

img_6709

Lleida, Spain, 2016

img_3828

Goethenburg, Schweden, 2015

img_3838

Goethenburg, Schweden, 2015

 

Literarischer Workshop

Literarischer Workshop mit Eszter Németh (Autorin des Romans Kötéltánc)

Organisation, Moderation: Mag. Dr. Zita Veit

Gemeinsames Projekt des Ungarischlehrgangs des ITAT und der Ungarischgruppe der Grazer Gymnasien (Muttersprachlicher Unterricht, Oberstufe, BG/BRG Seebacher)

am 29.01.2016 im BG/BRG Seebacher

043
005023045

ZWEISPRACHIGER LITERATURABEND mit Lajos PARTI NAGY

Es war einmal…

Dienstag, 10. Mai 2016

LESUNG und GESPRÄCH mit Lajos PARTI NAGY

         am Mittwoch, dem 11. Mai 2016 um 19.00 Uhr

         am Institut für Theoretische und Angewandte Translationswissenschaft

         Merangasse 70/EG, 8010 Graz

 

         Lajos PARTI NAGY: Der wogende Balaton

         (Nischen Verlag, Übersetzer: György Buda)

 

Organisation, Moderation und Gespräch: Zita Veit

Gespräch: Eszter Németh

Dolmetscherin: Julia Scala

Lesung der deutschen Texte: Bernhard Riedler

         Eine Veranstaltung des Fachbereichs Ungarisch des Instituts für Theoretische und    Angwandte Translationswissenschaft und des Nischen Verlags

Eintritt frei

Info: zita.veit(at)uni-graz.at

 

Lajos Parti Nagy:  Der wogende Balaton

            (Nischen Verlag, Übersetzer: György Buda)

            Diese Texte standen noch nie nebeneinander. Hier sind sie zum ersten Mal vereint, und gleich auf Deutsch, in der nüchternen Lichtbrechung einer anderen Sprache. Vielleicht erscheinen sie mir eben deshalb als spezifisch ungarische Geschichten.

Als Novellen aus dem Land jenseits der Leitha, aus einer Halbgegenwart und Halbvergangenheit, aus dem Land, in dem ich lebe, dessen Sprache meine Muttersprache ist, ja, noch mehr, mein Werkstoff, ist doch die Literatur für mich Wortkunst, vor allem also Sprache, Sprache, die Atmosphäre erzeugt, eigentümliche Figuren generiert, um die sich aus der Halbgegenwart und Halbvergangenheit Geschichten aufbauen um dann neu zu beginnen.

Lajos Parti Nagy

Göteborg

IMG_3525Jövő héten kerül megrendezésre a frankfurti után a második legnagyobb európai könyvvásár Göteborgban. Az idei díszvendég Magyarország, és idén végre én is eleget teszek Larsson Marika és Sall Laci ismételt meghívásának.

A következő programokon leszek látható, igaz lehet, hogy hallhatatlan, (bár a szipogás már/még remekül megy). Szerencsére főleg gyerekekkel leszek, ők meg értik a szipogó nyelvet is. Méghozzá itt:

MAGYAR STAND C02:02
Felis és három gyerekkönyvíró
Szeptember 25 péntek 12:00
Találkozz Berg Judittal!
Moderátor: Maria Larsson.
Nyelv: angol
Találkozz Németh Eszterrel!
Moderátor: Maria Larsson.
Nyelv: magyar és svéd
Találkozz Tóth Krisztinával: Beszélgetés az Anyát megoperálták c. könyvröl. Moderátor: Daniel Gustafsson Pech.
Nyelv: angol

16.00 Meseolvasás Németh Eszterrel
Helyszín: Göteborgi Városi Könyvtár, Götaplatsen
És, hogy spoilerezzek is kicsit, az épp kézerővel, rohamléptekben átírt Hiperhőslány hendikeppel munkacímű kéziratom egy részletét fogom felolvasni, mert a várható résztvevők életkorához a Kötéltánc nem igazán passzol.

Szeptember 26. szombat

13.00 Gyerekkönyves találkozók a Lundby Könyvtárban
Workshop Paulovkin Boglárka és Szegedi Katalin illusztrátorokkal
3-6 éves korú gyerekeknek
Találkozó Berg Judit, Jeney Zoltán és Németh Eszter gyerekkönyvírókkal
Helyszín: Lundby Könyvtár, Borstbindaregatan 12a, Göteborg
Szervezők: Lundby Könyvtár, Tavaszi Szél Kulturális Egyesület

Az eseményekről bővebben a prae.hu oldalán fogok tudósítani.

Vélemény és köszönet

Nemrég írta egy diáklány nekem. Ő célközönség, én meg boldog.
Nagyon-nagyon köszönöm!
És mindenkinek, aki veszi a fáradtságot és ír nekem.
Minden egyes apró vagy hosszú üzenet, apró vagy kiterjedt gondolat, dicséret vagy kritika ÖRÖM!

Azért az iskolai büntetést ne kockáztassátok!
És egyetek! 😀

“Szia Eszter!
Igazából alig vártam ezt a pillanatot már tegnap este óta, mindössze abból az okból kifolyólag, hogy tegnap reggel a suliban még az első órában elkezdtem olvasni a könyvedet, amit a nap folyamán, az órák alatt, majd délután 4 órától fogva este 8-ig ki is olvastam. Mindössze egy fél nap alatt…elképesztően nagy hatással volt rám már az első pillanattól fogva, ezt bizonyítja, hogy még ebédelni is elfelejtettem az olvasás ideje alatt. 🙂 Nem bírtam letenni még a tanáraim utasítására sem, sőt miután lebuktam azzal, hogy a pad alatt a figyelmeztetés után is olvasok, ezért még jó pár trükköt be kellett vetnem, hogy semmiképp ne tudjanak megakadályozni ebben. Aztán eljött a délután, amikor végre nyugodtan élhettem át Liával megannyi kalandot, kudarcot, szomorú pillanatot, örömteli perceket, és be kell vallanom egyik percben az örömtől, a másikban pedig a szomorúságtól, majd az idegességtől gördültek végig az arcomon a könnycseppek. Bár nem vagyok szakértő, és sosem véleményeztem még könyveket, regényeket, és úgy alapból semmit sem, pláne nem az személyesen az írónak, de szeretnék pár gondolatot megosztani veled, amik a könyv olvasása alatt felmerültek bennem. Először is a hitelesség 10/10! Nagyon nagyon profin sikerült leképezni a mai fiatalok viselkedését, személyiségét, mindennapi problémáit stb. Néha-néha a chat beszélgetések megmosolyogtattak és talán egy-két helyen éreztem azt, hogy egy kicsit erőltetett, de nagyon jó ötlet volt és még élvezhetőbbé, izgalmasabbá tették ezek a privát beszélgetések a történetet. A karakterek szintén nagyon jól kidolgozottak, pontosan azokat az érzelmeket váltották ki belőlem, amelyeket hivatottak voltak kiváltani, akár pozitív, akár negatív értelemben. A főszereplőben pedig megtaláltam önmagam…talán ezért is volt ekkora hatással rám ez a történet és ezért szorongattam még ma is a kezemben, és ezért olvastam újra a kedvenc részeimet. Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvashattam ezt a könyvet, és köszönöm, hogy rámutattál jópár dologra az olvasása alatt, köszönöm, hogy a kétségek között hagytál, majd megkaptam a várva várt feloldást, és köszönöm, hogy átélhettem a katarzis élményét, és végül, de nem utolsó sorban, köszönöm, hogy miután elolvastam az utolsó szót, akkor sem tudtam becsukni a könyvet…”